Ivánc
Ivánc község Vas megyében Körmend és Szentgotthárd között a Vasi Hegyhát Rába völgyében fekszik. A 8-as számú főútról Csákánydoroszlónál az Őriszentpéter felé vivő út mentén találjuk. A század elején magyar szecessziós stílusban épült templomát érdemes felkeresni.
Ivánc község és a plébánia az Árpádok koráig vezethető vissza. Szabad őrállók éltek itt a határ mentén. A szentgotthárdi cisztercita kolostor alapításakor /1183-ban/ Ivánc a Miskolc nembéli Domokos báné volt. Fia Bors ispán IV. Béla királyra hagyta. Ivánc Árpád korbeli háromhajós templomát 1910-ben lebontották. A híres pap régész Rómer Flóris 1863-ban lerajzolta az ivánci templomot. A téglaépület egy természetes dombon állt, félköríves szentélye keletre nézett, kis románkori ablakai voltak. Ivánc templomával együtt sokat szenvedett a török időkben és a hitújítás idejében is. Volt idő, amikor híves száma mindössze 5 felnőtt volt. A régi templom megújítása 1714-ben történt. Mivel azonban egyre inkább romlott állapota 1909-re a repedések miatt veszélyessé vált, 1910-ben lebontották és helyébe 1913-14-ben épült a mai háromhajós új templom, amely alatt azonos nagyságú altemplom van. A templom kegyura gróf Sigray Antal adta az építéshez szükséges anyagot, fizette a mesterembereket, a kézi munkát pedig a plébánia hívei adták.
A templom tervezője Hendrich Antal műépítés, szecessziós stílusú templomot tervezett magyaros, székelyes elemekkel. Hasonlít a Kós Károly tervezte zebegényi templomhoz.
A templom főhomlokzatán a Sigray család címere látható jelmondatukkal: Candore et fidelitate - buzgósággal és hűséggel. A templom színharmóniáját a 15 figurális és 29 dekoratív színes ablak adja. 1913-ban készültek, alkotójuk ismeretlen. A főoltár mögött a templom védőszentjének Szent Miklósnak, tőle jobbra Páduai Szent Antal, balra pedig Árpádházi Szent Margit képe látható. Az eredeti főoltár haraszti kőből készült. A déli hajóban Szent József, Assziszi Szent Ferenc, Alacoque Szent Margit, Szent János apostol és Szent Rozália színes üveg képe található. Az északi mellékhajóban lévő Mária oltáron Závory Zoltán festőművész képét találjuk: Szent István felajánlja a koronát a Magyarok Nagyasszonyának. Mellette Szent Imre, Boldog Gizella és Szent Gellért alakja látható. A mellékhajóban Szent László Árpádházi Szent Erzsébet, a Rózsafüzér Királynője, Szent Domonkos, Barat Szent Zsófia és Szent Ágoston püspök képe látható az ablakokon. Az északi mellékhajó nyugati végében van a grófi kastély kápolnájának fehér márvány oltára, 1951-ben került a templomban. A kerektorony alatt található a szentsír-kápolna a Pieta szoborral, továbbá a keresztelőkút haraszti mészkőből, fedő félgömbje pedig bronzból egy bárány alakjával.
Templomának két harangja van. A 360 kg-os nagyharangot Seltenhofer Frigyes fiai harangöntő gyárában 1929-ben öntötték. Felirata: "Zengő szavad zúgjon hegyen-völgyön át. Hit és munka naggyá teszi a hazát". A lélekharangot gróf Sigray Antal ajándékozta a templomnak. Egry Ferenc öntötte Kisgejőcön Szent Miklós és Szent Fülöp tiszteletére 1913-ban.
